Épp fut a vaterán egy aukció:

Fellépő ki más mint a Szigo.

PNG: 

"Németh Béla: Szigetvár története" című könyv negyedik fejezete:

A régi város

     Kétségtelen, hogy Szigetvár városa előbb keletkezett, mint a vára. A várnak keletkezése a XV. század második és harmadik tizedérc tehető, ellenben Szigetvárról mint városról már 1408-ból tesznek régi okirataink említést. Sziget topográfiai fekvését vizsgálva, önkéntelenül is arra a következtetésre jutunk, hogy ez nem is lehetett másként. Magát a későbbi várat körülölelő nagyobb kiterjedésű mocsaras viznek a szélesebb árterület nyugoti részén volt egy nádassal és ingoványnyal telt lefolyása, A földnyelven, mely keletről nyugot felé húzódva a tónak egyik oldalát alkotta, épült a kisded község. A XIV. és XV. században egy község aként alakulhatott várossá, ha lakói magukat kültámadás ellenében alkalmasan el birták sánczolni. Az ily helyek azután oppidum nevet nyertek s élvezték ama előjogokat, melyeket a városok a törvény és királyi adományok folytán rendszerint bírtak. Az eszme kezdeményezője valószínűleg a szigeten települt szerzetnek prépostja lehetett, mert tudjuk a történetből, hogy rendszerint és legtöbb esetben egyes szerzetek alakították át helyeiket oppidumokká, mint ezt Baranyában Baicsnál és a nyulszigeti apáczák Csele nevezetű helységénél tudjuk. Szigetnél jogi szempontból ez annál könnyebben történhetett meg, miután az egész félsziget a monostor tulajdonai képezte.

     A zselici vasút előmunkálataira gr. Széchenyi Ferenc és Biedermann Ottó kért segélyt a vármegyétől. Az engedélyesek kérelmét a megyei th-i bizottság 1894. okt. 8-i évnegyedes közgyűlésén tárgyalták. Kilométerenként 3000 forintos támogatást szavaztak meg, azzal a feltétellel, hogy a segélyezett HÉV köteles lesz a th-i közutak és hidak fenntartásához és építéséhez szükséges követ, ill. kavicsot a 90 éves engedélyezési idő lejártáig önköltségi áron szállítani. Továbbá e vasút építését meg kell kezdeni 1896. szept. 1-ig.
   A zselici vasút építése az ötlet szintjén már régebben szóba került, története első jelentős mozzanatának a "Szigetvár-Kaposvári HÉV Rt. alakuló közgyűlését tekintjük, melyet Budapesten 1900. jan. 25-én tartottak meg. Egyik alapítója hívta össze a gyűlést, aki dr. Léderer Sándor engedélyes volt. Az igazgatóság elnöke farádi Vörös László országgyűlési képviselő, két alelnöke lovag Biedermann Rezső és Maár Gyula alispán lett. Továbbá tagok voltak még Biedermann Ottó és gróf Széchenyi Ernő is. A társaság Feicks-Ramer- és Hersch céggel kötött szerződést.

"Németh Béla: Szigetvár története" című könyv harmadik fejezete: 

A Szigethi család

     A premontreiek szigetvári monostora a 13-ik században bírta az egész területet, melyen ma a város fekszik s a nyugotra egész Apátiig húzódó földterületeket; az Almás vize árterületében a mocsarak közt ülő sziget pedig egy kisnemes család tulajdona volt. A szigetet magát Lázár-szigetének nevezték a 18-ik században, hihetőleg annak csekély hasznot hajtó volta miatt. De minél silányabb volt annak talaja s minél inkább pusztították azt a vizáradások is, annál biztosabb lakhelyül szolgált a mocsár közepette, mire a 13-ik században nagy súlyt kellett az embereknek fektetniük. A kisnemes család is tehát a szigeten húzta meg magát; nemcsak ott lakott, de innét vette nevét is, és régi okiratainkban Szigethi névvel jelölték magukat, csakhogy a de Szigeth, de Zigeth vagy latinul de Insula alakban.

Oroszlán szálló az 50-es években és most(Jól látszik, hogy a bővítés érdekében levágták a régi épület déli szélét, a kapualjat és a felette levő szobát.):

"Németh Béla: Szigetvár története" című könyv második fejezete:

A monostor

     Az a félsziget, mely a Szigetvár várát körülövező tó lefolyásánál, ennek keleti oldalán keletkezett s a melyen a jelenlegi város áll, már a korai századokban a szerzetesek előtt is alkalmas helynek látszott arra, hogy oda monostort állítsanak. Helyi viszonyok tették erre alkalmassá. A félszigetet két oldalról víz vette körül, mely védelmül szolgált; maga a víz alkalmas volt a halászatra, amire a hajdani szerzetesek nagy súlyt fektettek, úgy, hogy alig találunk régi, elpusztult monostoraink közül egyet is, mely vagy halászható víz közelében ne lett volna, vagy halastavakkal ne rendelkezett volna, minőket a régi bajcsi és szent-lászlói monostorok helyén Baranyában mai nap is jól láthatni; sőt az 593 m. magas Jakabhegyen a pálosok hajdani monostoránál máig is megvan a halastó. Szellemi tekintetben is alkalmas helynek látszott Sziget arra, hogy ott monostort építsenek. Az egész környéket itt csupa apró nemesség lakta, kik maguk erejéből képtelenek voltak saját maguk és csekély számú jobbágyaik vallási érdekeiről gondoskodni; itt tehát a vallás-buzgó szerzetes részére bő aratás mutatkozott.
   

Távirati stílusban a lehetőségekről.

A legfontosabb megújuló források:

- napenergia,
- vízenergia,
- szélenergia,
- geotermikus energia, (nem teljesen megújuló, de olajhoz képest mindenképpen)
- biomassza,
- biogáz.

Szigetváron jelenleg két forrást alkalmaznak a fentiek közül számottevő mértékben. Ez a biomassza és a geotermikus energia:

Pár XX. század eleji kép Szigetvárról, alatta a 2008 decemberi állapottal: 

Akkor Biedermann Rezső ma József Attila utca a Zrinyi tér felől nézve, egy fotón a Szigetvár története könyvből és egy képeslapon:

"Németh Béla: Szigetvár története" című könyv első fejezete:

Szígetvár őskora

 

     Budapesttől kezdve, az országot büszkén átszelő Duna vize egész a Dráva torkolatáig egyenes déli irányban halad. A Duna vonal e részén a Duna jobb partján hatalmas hegyláncz húzódik déluyugoti irányban, amely hegyláncznak már a XV. század óta Mecsek-hegység a neve. E hegyláncz déli lejtőjén áll az ugynevezett Vashegy tövében a Szent István alapította pécsváradi apátság. Utána a hegyláncz közepe táján, szintén a hegylejtőn fekszik a tőrténetileg híressé vált s egykori egyeteméről nevezetes Pécs városa. A délnyugat felé húzódó hegyláncz egyes, 682, 612, 602, 098 stb. méter magas csúcsai Pécsen hal mindinkább kisebbek lesznek, úgy, hogy Pécstől nyugotra, mintegy 37 kilométer távolságra a hegykúpok már tetemesen alacsonyabbak s csak 116, 123, 130 méter magasságra emelkednek. De e ponton egyúttal elveszti a Mecsek hegyláncz előbbi jellegét. Itt ugyanis az egész hegylánczolat éjszak-nyugoti irányt vesz, mely tovább haladva ismét magas bodik és általán 263, 270, 277 méter magas kúpokkal megy egész a Kapos völgyéig, hol a hegylánczolat tényleg véget ér. E második részét a hegységnek általán Zselicznek hívják. A két külön jellegű hegység találkozó sarkánál egy, a két hegységet elválasztó nagyobb patak ömlik a síkságra ; ez az Almás vize. Már Szent István korában nevezetes volt e patak, mely két külön jellegű hegységet választott el egymástól. Szent István király ezen Alma vagy Almás patakot tette egyik határául a pécsi püspökségnek s ép azért azt, hogy a völgyekből összejövő vizek közül melyik a tulajdonképpeni Almás vize, tüzetesen kellett megállapítani. Biztos útmutatásul szolgál nekünk erre nézve a két hegység között levő völgynek kezdetén mindjárt Mosgón túl Almamellék község, mely nevét az Alma pataktól nyerte. E község alatt elfolyó viz fen tebb az ibafai, horvát-hertelendi, csebényi és lukafai völgyekből folyik össze. Ezek közül épen a lukafai völgy több forrásából összegyülemlő legkisebb víz-ág képezi a híressé vált Almás vizet, melynek szomszédságában épen e hely tüzetes megjelölésére létesített községet Végágnak nevezték, mely köz ség nevét a régi okiratok többszörösen megemlítik; sőt a Lukafa felé huzódó völgy keleti oldalának egy részét ma is Végágnak hívják. A híres Almás patak tehát turonyi Biedermann Rezső báró ott levő szőlőjének délkeleti sarkánál fakad. Midőn az Almás patak Szent-Márton puszta, Almamellék, Mosgó mellett elhaladva és a hegységet elhagyva leér, a síkságra, mely a Mecsek hegylánczot és a Zseticz hegységet elválasztó vonal sarka, egyúttal széles árterületre lép, melyben a hegység végső dombjától mintegy 5 km. messzeségre áll Szigetvár magában az árterületben, mely itt körülbelül 2,8 kilometer széles ; ennek közepe táján egy emelkedettebb hely szigetet képez, s tényleg sziget is volt az akkor, midőn az árterület még vízzel volt tele s innen nyerte is nevét.

Vitézipusztai Erdei Vasút

1922-ben építette gróf Andrássy Mihály. Célja kezdetben mezőgazdasági termékek majd a sikotai, keselőczi, hoboli és szentegáti erdőrészek feltárása, a kitermelt famennyiség leszállítása a MÁV vonalhoz és a fűrészüzemhez. Az erdőterület rossz, mély talajviszonyai és a megközelítési terület szintén mély vizenyős talajviszonyai miatt a vasút mindvégig a leggazdaságosabb szállítóeszköz maradt. Személyszállítás sohasem volt, csak munkás és teherszállítás. 

Egész cikk: Marton Zsolt - Vitézipusztai Erdei Vasút

Szentegáti kocsma és vegyesbolt.

Pár 1975 előtti kép Szigetvárról, alatta a 2008 decemberi állapot:

Zrínyi téri romantikus stílusú épület (50-es, 60-as és 2000-es évek):

Szigetvári vár festményeken:

Szigetvári vár metszeteken:

"Németh Béla: Szigetvár története" c. könyv előszava:

Előszó

A történet világtengerének egyik kimagasló pontja Szigetvár. Kezdetben észrevétlen, mint a korálzátony a melegvizi tenger fenéken; de megnyilatkozik a természet elemi ereje s egy vulkáni kitörés mint szigetet löki a tenger színe föle.