A zselici vasút előmunkálataira gr. Széchenyi Ferenc és Biedermann Ottó kért segélyt a vármegyétől. Az engedélyesek kérelmét a megyei th-i bizottság 1894. okt. 8-i évnegyedes közgyűlésén tárgyalták. Kilométerenként 3000 forintos támogatást szavaztak meg, azzal a feltétellel, hogy a segélyezett HÉV köteles lesz a th-i közutak és hidak fenntartásához és építéséhez szükséges követ, ill. kavicsot a 90 éves engedélyezési idő lejártáig önköltségi áron szállítani. Továbbá e vasút építését meg kell kezdeni 1896. szept. 1-ig.
A zselici vasút építése az ötlet szintjén már régebben szóba került, története első jelentős mozzanatának a "Szigetvár-Kaposvári HÉV Rt. alakuló közgyűlését tekintjük, melyet Budapesten 1900. jan. 25-én tartottak meg. Egyik alapítója hívta össze a gyűlést, aki dr. Léderer Sándor engedélyes volt. Az igazgatóság elnöke farádi Vörös László országgyűlési képviselő, két alelnöke lovag Biedermann Rezső és Maár Gyula alispán lett. Továbbá tagok voltak még Biedermann Ottó és gróf Széchenyi Ernő is. A társaság Feicks-Ramer- és Hersch céggel kötött szerződést.
A vasút nyomvonalát az Almás- és a Surján-patak völgyében, a közöttük levő vízválasztón áthaladva jelölték ki. Antalszállásnál a 16m mélységet is elérő bevágásokat és a 30m-es földtöltéseket, továbbá 100m hosszú csőátereszt kellett kialakítani az építőknek. Gálosfa és Almamellék között a kanyargós pálya helyenként elérte a 15 ezrelékes emelkedőt is. A kubikusok 98%-a helybéli emberekből állt, akiknek a létszáma időnként elérte az 1500 főt is. A földmunkákat még 250 lovaskordé is segítette. A pályán közel 1400 híd és áteresz épült! A 2m-nél kisebb fesztávúak betonból, az ennél hosszabbak vasszerkezetből épültek. A pálya építéséhez szükséges homokot Zöcske pusztánál nyitott fejtőből nyerték, a kavicsot a Gyékényes környéki bányákból vitték. Az egyéb építőanyagok (mint pl. sín, vastartozék) kizárólag magyar termékek voltak!
A Zselicnek nagy szüksége volt az egész tájat átszelő, a keretvasutaktól legtávolabbi belső, eldugott községeket is érintő, Szigetvárral és Kaposvárral összekötő vasútvonalra. A vasút nyomvonalát az Almás- és a Surján-patak völgyében, a közöttük lévő vízválasztón áthaladva jelölték ki. Az 58km hosszú pálya építése gyors ütemben folyt, mindössze 8 hónap alatt készűlt el. 1900. XI. 8-án volt a vonal műtanrendi bejárása. Menetrendszerűen ez év XI. 10-től indult meg a közlekedés.
Vonatok közlekedése a kezdetekkor: Naponta mindössze két vegyes vonatpár járta végig a pályát. Kaposvárról hajnali 4:20-kor induló vonat 7:28-kor érkezett Szigetvárra, a másik 13:45-17:32 között közlekedett. Szigetvárról hajnali 5:15-kor indult az első vonat, 8:21-re érkezett Kaposvárra, a másik 11:10-kor induló vonat csatlakozást biztosított a Pécsről 8:28-kor induló vonathoz és 14:49-kor érkezett Kaposvárra. Míg a pálya műszakilag nem volt bejáratva, az átlagsebesség 16,6km/h-ra jött ki.
Infók és képek a KAPOSVÁR-SZIGETVÁR VASÚTVONAL fórumról elsősorban KÖNIGNORBI Erdősi Ferenc: Somogy megye múltjából c. kiadványból készült hozzászólásaiból készült.
További infók Somogyország vasútjai oldalról.
